Ahogy tegnap ígértem, mesélek kicsit a család két új tagjáról :) Történt ugyanis, hogy a szomszédunk húsüzemben dolgozik, ahol rendszeresen vannak cicák. Ezt a két kicsit otthagyta az anyukájuk, ezért úgy döntött hazahozza őket. Úgyhogy nálunk landoltak. Tegnap eléggé aggódtam, mert nagyon kicsik, még bőven szophatnának. De hála égnek ma már kétszer megetettük őket és a párizsit nyelik mint kacsa a nokedlit (vagy mint macska a párizsit ugye). Sokat nyávognak, hiányzik nekik a mamájuk, de igyekszünk mindent megtenni, hogy jó helyük legyen, remélem megmaradnak. Van egy műanyag ládájuk amiben sokat vannak, kint nem merjük még hagyni őket a kutyával, éjszakára pláne nem, úgyhogy a kazánházban vannak legtöbbször.

Ma ebéd előtt összeismertettük a kutyát a két kis szőrmókkal, hát ezt látnotok kellett volna :) Szemi nagyon izgatott lett, azt se tudta mit kezdjen a két nyávogó kis izével :) De végül is úgy döntött nem eszi meg a macsekokat reggelire, hanem rendezgeti, nyalogatja, terelgeti őket. Bár ha felveszem a cicákat, akkor egyrészt nagyon féltékeny, másrészt kíváncsi hová viszem őket. Miután visszaraktam őket a kazánházba, a kutya egy órán keresztül figyelt, hogy hol lehetnek :)

Szóval nem lesz baj, még meg kell tanítani nekik, hogy hogyan kell egyedül enni, meg inni. Azt hiszem hamar fog menni, az egyikük ma bevágott volna egyedül 3 szelet párizsit ha hagyom, de nem hagyom mert aztán nem fogja bírni a gyomra. Apu rakott oda nekik almot, meg van tejük, enni meg kapnak 3-4 óránként. Tényleg mintha valami csecsemőt gondoznánk, de tetszik. Most külön jó, hogy itthon vagyunk és tudunk velük foglalkozni.
Mutatok pár képet :)
 

Délután dúdoltam amíg az ölemben voltak és elaludtak. Nagyon édesek :)