Újabb film, amivel egyszerűen nem tudom hol kezdjem. Valószínűleg azért, mert nagyon kusza. Amikor először láttam, órákig nem tértem teljesen magamhoz; kb olyan a film, mint nálam egy jó könyv: annyira belemerülök a világába, hogy utána kicsit kótyagos vagyok. A fő varázsereje a műnek, hogy egyetlen helyen sem marad meg sokáig. Úgy értem, hogy térben iszonyatosan csapongó. Aztán később rájövünk, hogy bizony időben is. Mielőtt elkezdtem írni a posztot, gyorsan bele kellett néznem újra (amiből aztán az lett, hogy majdnem végignéztem megint), mert első nézésre nem marad meg minden. Rengeteg dolog történik és amint mondtam, nagyon kusza. Tehát a film elejére már bőven nem emlékeztem, mire végigértem rajta. (Trailer nincs mert nem tetszik. Meg lehet találni youtube-on, de szerintem ne nézzétek meg.)
A film egy jelenettel kezdődik, amit csak később értünk meg és ezekből a jelenetekből több van, időről időre előjönnek és nem tudjuk hová tenni őket. Az első olyan dolog, amit értelmezni is lehet rögtön, az az amikor egyik főszereplőnk, név szerint Henry (Ryan Gosling) szokott időben megjelenik pszichiáterénél, aki viszont nem a megszokott. A helyettes pszichiáter Sam (Ewan McGregor) jól végzi a munkáját, felkészült, és próbálja megtudni Henry-től, hogy mi is a problémája. Henry körül furcsa dolgok történnek: hangokat hall, megjósol dolgokat, tudja mit mondanak mielőtt kimondták volna (és stb de többet nem árulok el). Henry kedvenc festője egy olyan művész, akinek nem maradtak fenn festményei, mert elégette őket, majd megölte magát 21 éves korában. Hát Henry is ezt akarja tenni és Sam-nek 3 napja van, hogy megakadályozza…
Tudom, utóbbi kicsit úgy hangzik mint egy szuicid hajlamú kölyök, aki csak simán úgy gondolja, hogy hátán viszi a világ minden baját és ezért jó dolgában meg akarja ölni magát. De abszolút nem erről van szó. Ahogy Sam egyre többet találkozik Henry-vel, egyre furcsább dolgok történnek vele is és egy idő után nem tudja, hol a határ valóság és álom között, nem tudja, hogy amit megél az csak a képzelete szüleménye vagy tényleg létezik.
A film feszegeti a határt álom és ébrenlét, eszmélet és eszméletlenség, tudat és tudatalatti között. Vajon létezik-e képzelet? Vagy minden, amit tapasztalunk, az valóság? Mi a valóság? Mi az amiben létezünk? Van-e olyan, hogy „máshol”?

Sam Foster: If this is a dream, the whole world is inside it.

Lila Culpepper: There's too much beauty to quit.

Dr. Leon Patterson: What he said was right all along. The world is an illusion.

Címkék: film stay maradj

A bejegyzés trackback címe:

https://angyalkucko.blog.hu/api/trackback/id/tr442147610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása