Ígértem valamit. A blogomnak is, de igazából magamnak. Mert voltak az utóbbi pár hétben olyan dolgok, amiket meg akarok örökíteni.

Két héttel ez előtti hétvégén indult a dolog, Rozi meghívott a Vivace kórustalálkozóra. Gyönyörű volt, sok külföldi kórussal (többek között orosz, ukrán, japán). Jó volt a hangulat, szombat este benn is aludtam Áginál, vele is jó sokat lelkiztünk.

Az utána következő hetet lelkizéssel töltöttem. Nagyon jólesett. Indult egy hétfővel, kedves költő ismerősömmel, akitől nagyon sokat tanultam és akit nagyon nagyra tartok. Folytattam Adával, szerdán még Bálintot is sikerült elcsípnem egy kis időre (igaz, csak facebook cseten). Pénteken Rozival beszéltük meg ügyes-bajos dolgainkat. Mindegyik nagyon sok energiát adott. Szombaton mentünk fel Pestre Bogival (úgyhogy ott is 2 óra dumálgatás a buszon), hogy megünnepeljük Zsolti meg az én szülinapomat. Nagyon jól sikerült, nagyon élveztem, nagyon nyugis volt és rengeteget hülyültünk. Erről írtam utána azt, hogy imádom a reggeli álmos arcokat.

A héten megint volt egy kis Ada (a problémák megoldódni látszanak, hála égnek) és tegnap este meg elmentünk sörözni Ádámmal, ami jajjdejó volt :) Szerintem kölcsönösen olyan dolgokat tudtunk meg egymásról, amit nem is gondoltunk volna, hogy majd egyszer elmeséljük. Forró este, hideg sör. Aztán hazaértem, bebújtam az ágyba, és annak az eredménye lett az előző poszt a fura álommal.

Hiányérzetem van, tutira kihagytam valamit.