Fura vagyok megint. Reggel kinéztem és gyönyörű napsütés tárult elém. kinyitottam az ablakot és beszivárgott a kellemes hűvös. vagy negyed órát lógtam az ablakban Karnivoolt hallgatva. a szentimentális mindenemet. 

jött be az életembe pár új ember, már nagyon hiányzott az érzés ami ezzel jár. aztán a régiek is lassan visszaszivárognak, ott folytatjuk ahol abbahagytuk, újra felvesszük egymás ritmusát mintha csak valami kabát lenne. egy kis erőfeszítésembe se kerül. és most épp bőgni tudnék pedig semmi baj nincs, csak túlcsordulnak az érzéseim. 

nem is tudom elmondani mennyire hiányoztál :)