Rövid napom volt ma, tele furcsasággal, tele out-of-context emberekkel.

aztán zene. rengeteg zene. és érzem, ahogy gyógyulok. épp készülök egy kiselőadásra a zeneterápiával kapcsolatban. eddig is tudtam, hogy a mindennapjaim része a zene, de most már azzal is tisztában vagyok, hogy mondhatni öngyógyítok vele.

meghallgatom és elmondom mit érzek, hogy hogyan hat rám. segít kimondani az érzéseimet, segít gondolkodni, segít tanulni.

hálás vagyok a zenének. remélem, hogy egész életemben ugyanolyan fontos marad, mint amilyen most.