Amikor ezt a posztot elkezdtem írni, megpróbáltam összeszedni azokat a dolgokat, amik nekem egyből beugranak a tapintásról, meg úgy általánosságban a bőrrel való érintkezésről. Például tegnap imádtam vizes hajjal ülni a meleg szobában, vagy amikor a hab lefolyt a hátam közepén zuhanyzás közben. Vagy az amikor megfogom valakinek a kezét, megölelem; ilyenkor végső soron két érzékelés összefonódik egy-egy pillanatra (és mekkora érzelmi töltetet tud ez adni, ha rendesen figyelünk egymásra). Utánozhatatlan az érzés, amikor fülledt nyári estéken a hűs fuvallat belopózik a szobádba, finoman körbefut, megcsiklandozza a nyakadat és továbbszalad, hogy mást is boldogítson. Szeretem a huncut szellőt na :)
Néha elcsodálkozom, hogy mire nem jó az a nagy érzékelő felület, ami a testünket borítja. Egy biztos: azok az apró kis mozzanatok, amiket leírtam, nagyon hiányoznának az életemből, ha nem lennének. Igazából sokkal több ilyen mozzanat van, csak a tapintás az olyan… intim (de ez nem olyan blog :))
Viszont mégis egy kicsit olyan blog lesz most, mert muszáj megosztanom veletek egy videót, emlékeztem rá pár évvel ez előttről, már akkor nagyon elbűvölt. A Magnum hm… fülledt reklámja az 5 érzékkel. (amúgy érdemes megnézni több reklámot az illetőtől, mert mind mesteri, biztos vagyok benne, hogy meg fog még fordulni pár belőlük itt a ’kuckóban.)
Ja és a házi feladat: Engedjétek el magatokat egy-egy érintés-pillanatban. Találjatok magatok körül valami olyat, amit jó megérinteni, mert érdekes, furcsa, kellemes, puha, érdes (stb.) a tapintása. Kommentekben várok dolgokat, amiket szerettek megérinteni.
