Talány

2010.10.11. 14:47

Az első pillanat. Amikor a fülembe búg. Tudom, hogy most valami nagyon kellemes következik. A fülemtől rövid úton eljut a gerincemig, hirtelen végigfut rajta, majd kínzó lassúsággal, óvatosan vissza. Kikapcsolok. Minden apró rezdülés újabb hullámot indít el. Erősödik az érzés, belőlem, bennem építkezik.
Aztán lassul, óvatosan ringat. Lehunyom a szemem. Csend.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Angyalod | 8 komment

Címkék: talány

A bejegyzés trackback címe:

https://angyalkucko.blog.hu/api/trackback/id/tr642362968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.