Ma azon gondolkoztam, hogy hány üzenet van, amire azóta is várom a választ, mióta elküldtem.
És hány van, amit nem küldtem el.
Na meg hány van, amit nem kellett volna elküldeni..

Annyira könnyű ignorálni egy e-mailt, egy facebook-üzenetet, egy sms-t, vagy nem felvenni a telefont. Mondjuk velem ritkán fordul elő, hogy nem válaszolok valakinek. Általában azért, mert örülök, hogy gondolt rám. Vagy azért, mert nem akarom, hogy hiába várjon a válaszomra. Utálok válaszra várni. Egy idő után elfelejtkezek róla, de aztán néha eszembe jut. Mint ahogy most is. És szar.

Szóval ez úton is bocsánat, ha valakinek az utóbbi időben nem válaszoltam.

(Igen, tudom, hogy senki nem agyal ilyesmiken, de a lelkiismeretem jobb tőle na..)