Sok ma a flashback. Nem tudom miért, de ma a buszon több egymástól független emlék is megrohant. Volt köztük régi és nem olyan régi is.
Eszembe jutott gyerekkoromból az a joghurt, amit ha beraktál a fagyasztóba, megfagyott. Szerettem nagyon. Mindig csak az egyik mamánál ettem olyat. Ő az, aki serpenyő nagyságú tócsikat sütött. És a boltban mindig vett nekem negrót meg dunakavicsot. Fel tudom idézni az egész lakást, pedig már évek óta nem ott laknak.
A másik egy viszonylag friss dolog. Megállt a busz Fehérváron, így előjött egy kedves nyári emlék, de ezt inkább megtartom magamnak :)
És végül egy eheti dolog, ami pont ezért még nem is igazán emlék. Csak egy történés, egy mozzanat, amit majd gyorsan elfelejtek, de akkor valamiért fontos volt. Edinával vásároltunk mielőtt elmentünk megcsináltatni az új tetkóját. A boltban pedig az R.E.M.-től a Shiny Happy People ment. Erre a bandára mindig úgy gondoltam, mint valami ufóra. Eddig rossz értelemben. Most jóban. Most tetszik a keserédes hangulat, ami a számaikból árad. Mondjuk a Losing My Religion mindig tetszett. El kell ismernem, hogy jók. Most már nincs mese.
A zene marad, mi változunk.