Azon gondolkoztam, hogy mostanában tényleg nem írtam semmi ajánlót. Szóval oldalt a blog leírását átírtam. Jelenleg Emlékmegőrző és tombolda a hivatalos neve. Úgy, mint az általános iskola és gimnázium.
Biztosra veszem, hogy a hópelyhek keringőznek. Tehát ahhoz, hogy megtanuljak keringőzni csak figyelnem kell őket. Még nem tudom, hogy meg akarok-e tanulni keringőzni.
A metróaluljáró nálam mindig fajsúlyos. Annak ellenére, hogy csak arra a 1.5 percre vagyok ott lent, amíg fel nem megyek valamelyik lépcsőn, valahogy mindig összetalálkozok valakivel. Olyan, mintha kapcsolódna az agyamhoz. Mintha tényleg az agyam egy része lenne, ahol el kéne döntenem melyik lépcsőn megyek fel. Hogy merre haladok tovább. Vajon jó, hogy mindig ugyanazon a lépcsőn megyek fel?
